Sokunkban motoszkál, hogy mit lehetne tenni a túlevések ellensúlyozására, testünk tisztítására, egészségünk javítására...
A szervezet nagytakarítását szolgálja egy savtalanító kúra, melynek lényegét két részben foglalom össze.
Ki gondolná, hogy még a rosszkedv is savasít? Pedig így van: a bosszúság, stressz, a negatív érzések hatására a test sósavat termel. A savak romboló hatása közismert, ezért belegondolni is rossz, hogy egy tartósan elsavasodott test milyen károsodásokat szenvedhet hosszú távon!
A test túlsavasodásának legfőbb okai:
- helytelen táplálkozás (hús, cukor, alkohol, fehér liszt, kávé, fekete tea, kóla, szénsavas-cukros üdítők, zsír, édességek, stb. fogyasztása)
- vitamin és ásványianyag-hiány savképzéshez vezet, mert nem tudnak bizonyos anyagcsere folyamatok befejeződni
- helytelen életmód, lelki megterhelések (a bosszúság, agresszió, stressz, zaj, félelem, bűntudat, stb. sósavreakcióhoz vezet)
- a túlzott fizikai megerőltetés tejsavtermelést okoz, de éppolyan káros a mozgáshiány, a relaxáció hiánya
- dohányzás, alkohol, elektroszmog (elektronikai berendezések káros kisugárzásai)
Hogyan kezeli testünk a keletkező savakat?
- Semlegesítés
Szervezetünk először semlegesíti a savakat. Ha túlzott mennyiségű sav halmozódik fel, amennyivel már nem tud megbirkózni testünk, akkor jön a második lépés, a savak elraktározása.
Ha a semlegesítés a bevitt táplálékkal nem lehetséges, mert az nem tartalmaz elég bázikus anyagot, akkor testünk a túlélés érdekében az erekből (érelmeszesedés), a csontokból (fogszuvasodás, csontritkulás, reuma) és végül a szervektől vonja el szükséges bázisokat, ásványi anyagokat és vitaminokat. A testnek a vérben, a csontokban és a fogakban, a fejbőrben és az ízületekben vannak bázisraktárai.
Egy szelet sült hús 5 gramm húgysavat tartalmaz, melynek semlegesítéséhez és elbontásához 30-40 liter vízre van szüksége szervezetünknek! - Raktározás
Amit a szervezet nem tud a testfolyadékban lebegtetni, azt valahol el kell raktároznia.
A leggyakoribb savtárolók a vér, a kötőszövet, a tüdő és az ízületek. Ez egyúttal a telítődési sorrendet is jelenti: a savak először a vérbe kerülnek. Ha azonban a vér pufferkapacitása már kimerült, a savfelesleg a kötőszövetben rakódik le és így tovább, végül az ízületek telnek meg, ezzel krónikus ízületi problémákat okozva. (Pl.: reuma, ízületi gyulladások.)
Olyan ez, mint amikor cukrot teszünk a kávénkba: Az első kanál könnyedén feloldódik. A második kanál részben még feloldódik, a harmadik azonban üledékként feloldatlanul a csésze alján marad.
A savraktárakban maradnak a savak, amíg a vesék ártalmatlanítani nem tudják őket. Ehhez azonban elég bázikus anyagnak kell rendelkezésre állni, hiszen előbb ezek segítségével semlegesíti a szervezet a raktárakból mozgósított savakat, majd kiválasztja azokat. - Kibocsátás, a test savszelepei
Fontos tényező, hogy addig nem tud a szervezet megszabadulni a savaktól, amíg nem semlegesítette. A semlegesítéshez pedig bázisok, ásványi anyagok, és vitaminok szükségesek.
Savszelepek:
Ideális esetben a bélrendszeren át a táplálék által bevitt savak egyből semlegesítődnek és ki is ürülnek a testből.
Ha túl sok sav kerül a belekbe, akkor hasmenés vagy hányás a következmény.
A bőrön keresztül izzadság, krónikus esetben pattanások és mitesszerek formájában távoznak a semlegesített savak.
A tüdő által is savtalanítunk, mivel fokozott mennyiségű szénsavat lélegzünk ki széndioxiddal.
Mik azok az ásványi anyagok?
Olyan anyagok, amelyeket nem termel és nem is használ el a testünk, mégis szükségesek az anyagcseréhez. A kiválasztás révén folyamatosan veszítünk ezekből az ásványi anyag készletünkből, ezért a megfelelő táplálkozással feltétlenül folyamatosan pótolnunk kell őket!
A legfontosabb ásványi anyagok: foszfor, kalcium, kálium, kén, klór, magnézium, nátrium, arzén, cink, fluor, jód, kobalt, króm, mangán, molibdén, nikkel, ón, réz, szelén, szilícium, vanádium, vas.
Ezek megtalálhatók: burgonya, hántolatlan rizs, hüvelyesek, vöröshagyma, metélőhagyma, póréhagyma, teljes kiőrlésű lisztből készült termékek, gombák, cékla, mogyoró, spenót, petrezselyem, káposztafélék, búzacsíra, köles.
A test túlsavasodásának következményei
- Felemésztődnek a szervezet ásványi anyag készletei
- A savak és a mérgek semlegesítéséhez rengeteg ásványi anyagra van szükség, ezért az ásványi-anyag raktárak felhasználódnak. Ennek következtében jellegzetes tünetegyüttesek alakulnak ki, amelyeknél az egyik tünetet a tápanyaghiány okozza, a másikat pedig az azzal összefüggésben álló lerakódások.
- A kimerült ásványi anyag készletből adódó betegségek: fogszuvasodás, erek károsodása, csontritkulás, aranyér, visszér, kopaszodás (mert a fejbőr a legkönnyebben hozzáférhető ásványi anyag raktár, ezért először ehhez nyúl a szervezet).
- Romlik valamennyi szerv működése, megnő a vérnyomás, a fogak fogékonyabbá válnak, fokozódik a hajhullás.
- Savas reakció a bosszúság, stressz. Táplálkozásunk meghatározza gondolkozásmódunkat, döntéseinket.
- Lerakódások, ízületi betegségek (akut, majd krónikus ízületi gyulladások, reuma), keringészavarok.
- Csökken immunitásunk, ezért minden fertőző betegséggel szemben - az egyszerű megfázástól a halálos fertőzésig - , egyre kevésbé véd az immunrendszerünk.
- A test túlsavasodása a rák kialakulásának is előfeltétele és alapja, amelynek mindig túlsavasodott közegre van szüksége, lúgos közegben nem tud kifejlődni! Bár mindannyiunk testében jönnek létre rákos sejtek, többnyire naponta többször is, egy egészséges immunrendszer felismeri és eltávolítja az elfajzott sejteket. Az egészséges sejt széndioxiddá égeti el a cukrot, míg a rákos sejt tejsavvá, amivel növeli a testre ható savterhelést, és így megteremti magának azt a túlsavasodott közeget, amelyre szüksége van. A testre ható savterhelés és a rákos sejt savterhelése végül visszafordíthatatlan savtúlterheléssé adódik össze.
A cikk következő részében arról olvashattok, hogyan teremthetjük meg az egyensúlyt szervezetünkben és mik a teljes értékű élelmiszerek, tehát következik a gyakorlati rész!
Kiemelt témák 

